Üdvözöljük honlapunkon!



HARKA TÉRKÉPE



HARKA TÖRTÉNETE

Ismerje meg múltunkat
Harka Sopron, Kópháza és a magyar-osztrák országhatár között 1100 hektár területen fekvő település. Lakosainak száma 2008 január elsején 1614 fő volt.

A Sopron felől érkezőket a 276 m magas .Harkai-domb (csúcs) fogadja, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre.

Természetvédelmi terület. Harkán nincs ipari tevékenység, mely szennyezné levegőjét. A község rendezési tervében sem szerepel ipartelepítés. Szép panorámája, erdős, hegyes, dombos környezete, közelsége Sopronhoz és Ausztriához vonzza a letelepülőket, a lakóhelyüket változtatókat. Lélekszáma mindezek hatására az utóbbi két évtizedben majdnem megkétszereződött.
Harka nevét a Horka méltóságot, azaz bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta. Az első írásos dokumentum IV. Béla király 1245-ben Székesfehérváron kiadott adománylevelében olvasható.
Az 1500-as években hol a császári, hol a portyázó török hadak martaléka lett Harka. Ősi szájhagyomány szerint 1529-ben, amikor a törökök Bécs felé vonultak, a község templomára kitűzték a török félholdas zászlót. A békésebb időknek köszönhetően a középkorban idetelepített bajorok utódai 1674-ben megkapták a mezővárosi címet.
A 18. század végén Harka gazdaságilag és kulturálisan is a környék egyik leggazdagabb település volt. 1783-ban Nagy György megalapította az országos hírűvé vált Harkai Nemesi Akadémiát, ahol az ifjú magyar nemesek fél év alatt elsajátíthatták a német nyelvet.
1809-ben tűzvész pusztította el a település északi részét, csak a templom és a paplak élte túl a lángok perzselését.
A Harkára jellemző pezsgő kulturális élet (Concordia férfikórus, több fúvószenekar) 1946-ban megszakadt, néhány kivétellel erőszakkal kitelepítették a község német ajkú lakosságát. Főleg a Rábaköz falvaiból és az Alföldről érkeztek a falu új lakói. Ekkor, 1947-ben változtatták meg a település nevét Magyarfalvára. Az eredeti, ősi Harka nevet a község lakói egy helyi népszavazás alkalmával 1990-ben adták vissza településüknek.
A községben két csoportos óvoda, 8 osztályos általános iskola működik, valamint háziorvosi és gyermekorvosi rendelő is található.
A helyi lakosok többsége Sopronban, illetve Ausztriában dolgozik, igaz több mint 100 kisvállalkozó is található a községben. Élelmiszerboltok, mezőgazdasági és vegyesbolt, étterem és cukrászda mellett szálláslehetőség is várja a Harkára betérő vendégeket. Sokan a mezőgazdasági termelésben őstermelőként vesznek részt, főleg a szőlőművelés a jellemző. Harka alapító tagja Sopron és Ágfalva mellett a Soproni-Hegység Naturparknak.
A Harka-Nyék határátkelő megnyitásával, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején fontos közlekedési útvonal volt, felértékelődött a túrizmus szerepe a település életében, a fejlesztési terv kidolgozásában.

Rendezvények:
-Harkai napok (június utólsó hétvége),
-Harkai búcsú (aug. 20), Szüreti mulatság (szept.),
-Lampionos felvonulás (november Márton nap),
-Határmenti találkozó (dec. 31.)

Látnivalók:
-Katolikus templom (1309),
-Evangélikus templom (1787),
-Millenniumi emlékmű (1896),
-Hősi emlékmű (1923),
-Helytörténeti kiállítás,
Istenszéke hegytető (Kr.e. VII. sz.-ban épült földvár maradványaival)